SIRÁJ! iskolaújság

toborzás a toborzó jelenethez

2015. április 12. - NSJGSiráj

Toborzás a toborzó jelenethez


Mint azt tapasztalhattátok, idén rendhagyó módon egy toborzójelenettel emlékeztünk meg a forradalom és szabadságharc március 15-i évfordulójáról. Ennek a műsornak előéletéről és kialakulásáról mesélek nektek.


Az előadnivaló, azaz Tamási Áron: Kossuth nevében című egyfelvonásosa mint ötlet már adott volt, csak szereplőket, zenészeket, táncosokat – és mint később kiderült éneklőket is kellett találni és beszervezni. A darabban több karakterszerep is van, ezért, és osztályom érdektelensége miatt is, úgy éreztem, nem szabad ragaszkodnom az október 23-i műsorban még működő csak osztályból válogatott szereplőkhöz. Felkértem tehát más osztályokból is diákokat. Talán el sem tudjátok képzelni, de már januárban. Kaptam visszautasítást is, de végül a főbb szerepeknek megvoltak a gazdái, csak a februári időszak betegségekkel tarkított eleje nem engedte, hogy elkezdjük az olvasópróbákat. Utána jött egy sítábor, ami alatt nem annyira sikerült nélkülem ennek nekifogni. Így maradt két hét, hogy színpadképes valamit hozzunk létre. Nem állítom, hogy mindig biztos voltam benne, hogy lesz előadás. A szövegek tanulása, a próbákra járás hagyott némi kívánnivalót maga után. Újabb betegségek miatt szereplőcserék is voltak. Húúú….


Aztán jöttek a próbák, mikor már a zenészek jelen voltak. Felcsillant a remény. Aztán bekapcsolódott Joli néni és az énekesek (A szereplők nem óhajtottak énekelni. Mi, hogy legyen? Énekkar! Köszönjük Joli néni!) Megérkezett Attila is, a rutinjával, és olyan koreográfiát hozott össze, amit el tudtunk táncolni. Elkezdett élni a darab. Pénteken előadás, de szerdán délután még minden jelenlévő szöveggel a kezében próbál a dobogón! Ebből mi lesz?


Eljött a péntek, előadás. Majd csak lesz valahogy. A jelmezek megjöttek.


Itt muszáj megállni. A jelmezekért, ha kölcsönzőből hozzuk, akkor százezres nagyságrendű bérleti díjat kellett volna fizetni kétszer annyi kaució mellé. Ezt baráti segítségből sikerült megspórolni. Köszönet Lévai Levi és Mező Fruzsi szüleinek és a huszároknak, akik kölcsönadták nekünk a ruhákat

.
Szóval péntek, beöltözés és próbák az alagsorban. Lássatok csodát! Először fordul elő, hogy mindenki ott van a próbán, és mindenki tudja a szöveget! A darab pergősen megy! Csodás érzés volt.


Azt már csak mi tudjuk, hogy az élő előadás nem volt olyan jó, mint lehetett volna. Úgy tűnt, mindenki csendben figyelt, és jól szórakozott. Az egészről felvétel készült, ami gyorsan felkerült a netre. Ezt látva így reagált nekem e-mailben egy szülő:
„Sikerült megnéznem az iskola honlapján a márc. 15.-i műsort. Hát valami csodálatos volt! Gyönyörű, színvonalas műsor, rég láttam már ilyen meghatót! Gyönyörűek voltak a gyerekek, gyönyörű volt a verbunk, és a "Boldogasszony anyánk..." még most is lúdbőrzik mindenem! Köszönöm, hogy ilyen közösségbe járhat a lányom! És nehogy félreértsen, nem "bevágodni" szeretnék, csak hálás vagyok, hogy van még ilyen közösség! Szép napot!”

Szívesen.


Karskó János

Bossaball

Bossaball

Röplabda focival és trambulinnal vegyítve, gimnasztikus elemekkel. Ez az első hangzásra őrült ötlet pattant ki a spanyol Filip Eyckmans fejéből 2004-ben. A bossaball nyári sportból fejlődött addig, hogy ma már télen fedett pályán is lehetőség nyílik a kipróbálására. A játékot a capoeirához hasonlóan zenére játsszák, a neve is egy brazil zenei műfajból, a Bossa Novából ered.

Játéktér, játékmenet, fontosabb szabályok

A játék célja megegyezik a röplabdáéval: a labdának az ellenfél térfelén a talajra kell érnie. Ebben az esetben azonban nem magáról a szilárd talajról van szó, hanem egy nagy felfújható gumimatracról, amely a játéktér nagy területét tudhatja magáénak. ezeken kívül térfelenként egy-egy trambulin, ahol az elöl középen álló játékos a „támadó” áll.

A képek forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bossaball#/media/File:Bossaball-wiki-3.jpg http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bossaball-wiki-2.jpg

A játékosok felállása a röplabdához hasonló, négyen alkotnak egy csapatot. A szerváló játékos átütheti, átdobhatja vagy akár át is rúghatja a labdát. Az ellenfél játékosai legfeljebb ötször érhetnek a labdához, bármelyik testrészükkel.

A pontozásnak külön rendszere van aszerint, hogy kézzel vagy lábbal szerezték, illetve, hogy a játéktér mely részén ért földet a labda. Egy csapat egy labdamenet után 5, 3, vagy 1 pontot szerezhet.

Kézzel szerzett pontok

  • 3 pont, ha a labda a játéktér trambulinos részén ér földet
  • 1 pont, ha a labda a többi részen ér földet

 

Lábbal szerzett pontok

  • 5 pont, ha a labda a trambulinos részen ér földet
  • 3 pont, ha a labda a többi részen ér földet

 

A következő labdamenetet a pontszerző csapat kezdi. Egy szett 25 pontig, vagy azután kétpontos különbségig tart, egy mérkőzés pedig két vagy három nyert szettig.

 

Bár nekem még nem volt szerencsém kipróbálni ezt a sportot, a látványa egészen magával ragadó a tévé képernyőjén keresztül és élőben is. Először a tévében hallottam erről a sportágról, élőben pedig egy margitszigeti sportnapon láttam egy mérkőzést. Az én véleményem szerint ez az egyik legnagyobb összehangoltságot követelő csapatsportág, a támadás során pedig az időzítés a legfontosabb. Emellett a játékosnak minden figyelmét a játékra kell irányítania, a mérkőzés minden egyes pillanatában. A különlegességét mindenképpen az okozza, hogy egy hétköznapi sportág alapjain láthatunk egy pörgősebb, látványosabb játékot.

 

A sportág iránt érdeklődők Magyarországon a Bossaball Hungary Kft. –nél, a www.bossaballsport.hu oldalon vagy a Magyar Bossaball Szövetségnél kaphatnak információkat és pályabérlésre is itt van lehetőség.

 

Balogh Tamás

te is szemét vagy?

Te is szemét vagy?

Tudtad, hogy Magyarország évi szemetének csak 20%-át hasznosítják újra, egy részét pedig elégetik? A hulladék úgy termelődik, ha nincs valamire szükségünk, kidobjuk - gondolja az átlagember. Ám nem így van. A hulladék akkor kezd termelődni, amikor vásárolunk, valami helyett valami mást, vagy olyan dolgot, amire valójában nincs szükségünk.
Budakeszi diákokként sokszor azt tapasztaljuk a mindennapi környezetünkben, hogy a többség vagy nem tud, vagy nem akar tudomást venni a hulladékkezelés fontosságáról. De aki mégis szeretne, annak erre már nincs lehetősége: régen még több szelektívgyűjtő konténer volt, de a legtöbb lakost meghökkentette, amikor ezek egyszer csak kámforrá váltak.
Iskolánk szerencsére nagy figyelmet fordít erre, ezért is nyertük el az ÖKO címet. Habár gyakran vesszük észre, hogy a tanulók mára már jobban állnak a környezetbarát életmódhoz, még mindig akadnak olyanok, akik fittyet hányva erre az egészre a szemetelő életformát választják. Mindkét esetre találunk példát nálunk: Az előbb említett diák megveti vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a másik típus lustaságát-érdektelenségét, bár ő maga helyesen cselekszik. Erre megoldást jelenthetnek a következők:

  • helyes nevelés, amit jobb minél korábban elkezdeni,
  • az odafigyelés, 
  • a hajlandóság a változtatásra,
  • lehetőségek kihasználása. 

Az országban az elmúlt években a környezetvédelem fontosabbá vált. De miért is fontos ez valójában? Azért, hogy a utódaink egy szebb, jobb és tisztább jövőt tudhassanak magukénak. Ha neked is fontos az, hogy mindez teljesüljön, akkor TEGYÉL ÉRTE!

"A kosz, az rossz, és betegséget hoz. 
Jól vigyázz, hogy piszok útján el ne halálozz!
Tudják a bocsok, hogy a káros a mocsok. 
Hulladéknak kitesznek egy pici vödröt 
És a kertben ásnak szépen egy nagy pöcegödröt. 
Mert a kosz az rossz, és járványt is hoz!
Ha meghaltál, hogy mi az oka ezen gondolkozz!
A ragálytól tisztulj, ne szennyezz, ne piszkolj! 
Mert ha ott állsz hulladékkal betemetve
ráakadhatsz majd a saját tetemedre."
Dr. Bubó- Ursula

 


Kiss Virág, Kaulics Kriszti, Obornyák Dia, Püsök Cintia

cigányság kicsit másképp

Cigányság kicsit másképp

 

„Az előítéletek azért születnek, mert nem ismerjük a kultúrájukat, fogalmunk sincs a szokásaikról. E nélkül borzasztó nehéz elfogadni őket. Ha sikerülne az ő más rugóra járó gondolataikat érthetőbbé tenni, talán elfogadhatóbbak lennének mások számára is.”

Kőszegi Edit

Nehéz fogást találni egy olyan témán, melyet már a cím alapján az emberek többsége - sajnos - rossz szájízzel olvas. Sokan megbélyegzik a cigányokat a hallottak alapján, és felületesen csak azt veszik észre, ami idegen szemmel nem a legelőnyösebb része ennek a kultúrának. De ha kicsit mélyebbre ásunk a cigány szokásokban, zenében, táncban, irodalomban, akkor rájövünk, hogy az előítéletek nem állják meg a helyüket. Írásom nem kutatómunka eredménye, nem is szociológiai tudományos cikk, hanem egy saját tapasztalataimon alapuló bevezető a cigány kultúrába.

Jómagam anyai ágról egy tősgyökeres muzsikus cigány családból származom. Az én családom nem tartja pedánsan a szokásokat, hagyományokat, de úgy gondolom, nem is ezt teszi az embert azzá, ami. Családunkban mindig is a zene került előtérbe. A legtöbb cigány családban a zene nélkülözhetetlen elem, hisz ad egyfajta identitástudatot. Megannyi tehetséges és világhírű cigányzenészt tudhat magáénak Magyarország, például Oláh Kálmánt, Rácz Aladárt és a Hungarikumként is bejegyzett 100 tagú cigányzenekart. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy a fent említett Rácz Aladár a rokonom. Sokszor azt mondják, hogy még ha egy cigány zenész is, az biztos ,hogy műveletlen, és csak magához a muzsikához ért. Úgy gondolom, ez sem Rácz Aladárra, sem a többi zenészre nem igaz. Nagymamám elbeszélései alapján és egy kis utánajárás során megtudtam, hogy Aladár több nyelven is beszélt. A magyaron és a cigányon kívül tudott németül, franciául és angolul. Mindamellett haláláig a budapesti Zeneművészeti Főiskolán volt tanár.

A cigányzene mellett a cigány írók és költők mellett sem mehetünk el. Bár sokan azt gondolják, hogy ez kisebb számban jelentkezik a kultúránkban, mégis vannak kiváló íróink és költőink egész szép számban. Talán a legismertebb közülük a kortárs Choli Daróczi József, de ott van még Lakatos Menyhért, Bari Károly, Csoóri Sándor, Ruva Farkas Pál. Remekművek születnek, és az elismerések is helyükre találnak a cigány költőknél, íróknál, de valahogy mégsem „divat” roma értelmiségi emberek írásait olvasni. Meglehet, hogy az ember idegennek érzi azt a környezetet, amit éppen az adott író/költő szavakban megfest, és persze van, hogy a cigány irodalmi alkotások merőben eltérnek a megszokottól – gondolok itt most például a nyelvezetre – így hozzáadva azt a fajta „romás fűszert”, és a játékosságot vagy esetleges bánatot. De sajnos be kell látni, hogy a magyarországi emberek nagy része a borítóról ítél.

A hagyományokat tekintve nekem egy fontos dolog jut eszembe, ami talán nem is sorolható a hétköznapi élet keretei közt a hagyományok közé, de én úgy érzem, hogy nálunk mégis olyan szerepet tölt be. Ez a hagyomány a család. Nagyon fontos, hogy közösségben legyünk, hogy beszélgessünk és az, hogy a család légköre lengejen minket körül. Tapasztalataim szerint az egyik legfontosabb erény a romák körében a családcentrikusság. Sokan megvetik a romákat, azért mert esetleg nagyobb családokban élnek, vagy, esetleg mert több gyereket vállalnak, de sajnos így

tizenéves szemmel is, a világ annyira anyagias lett, hogy a család elé helyeznek sokszor alacsonyabb prioritású dolgokat. Mi is hasonlóan egy nagycsaládban élünk. Dédnagymamának 9 gyermeke van és a legtöbb gyermeknek kettőnél több utóddal büszkélkedhet, sőt már az unokák közül is sokaknak több gyerekük van. A nagycsalád nekem mindig csak erőt adott és egyfajta támpontot nyújtott az életem eddigi szakaszain.

Az úgynevezett „cigánykérdés” Magyarországon mindig ködös és homályos dolog lesz, hisz egyik fél sem szándékozik épp annyit nyitni, ami elegendő lenne a változásokhoz. A legtöbb gádzsóban (gádzsó=nem cigány) fellelhető egy alapvető zárkózottság a romákkal szemben. A legtöbb ilyen ember a teljes asszimilálódást szeretné látni és a roma kultúra teljes megsemmisítését. De én úgy gondolom, hogy egy népcsoporttól nem vehetik el a saját nyelvét és saját szokásaikat.

Ezzel a kis cikkel nem az a célom, hogy hirtelen minden nézetet megváltoztassak, hisz nem is mentem olyan mélységekbe, és minden embert egy nézetre terelni nem lehet és nem is lenne egy bölcs dolog. A célom, hogy aki ezt elolvassa, egy kisebb rálátást kapjon arra, ami mi vagyunk, és ne rögtön elutasítóan álljon a témához.

Sproch Péter

névjegy

Berecz Natália, 13.B

Szeretsz ebbe a gimnáziumba járni?
Igen, mert az 5 év alatt nagyon megszerettem az iskolát és a tanáraimat.
Szereted a korona-fillér nevű játékot?
Nem.
Hol jártál legmesszebb Budakeszitől?
Saint Morizt-ban. Szentpéteri tanárnő szervezésében volt lehetőségem eljutni oda, a Bormio-s Comenius project keretein belül.
El tudnád képzelni, hogy történelemtanár legyél?
Igen, el tudnám, de ahhoz azért meg kellene fizetni…
Mivel töltöd a szabadidőd?
Az érettségi a nyakunkon van, így a tanulás mellett nem jut sok idő erre. Ha mégis, akkor sportolok (pl. a sulis kosárcsapatban), zenét hallgatok. Ritkán egy beülős-beszélgetős este a barátaimmal, vagy egy koncert is bele fér.
Azt tudjuk, hogy az Pest megyei amatőr diákolimpiát megnyertétek. Aki jár a meccseitekre, tudhatja, hogy ha épp nem a pályán küzdesz, a cserepadról üvöltözöl a társaidnak; „fenn a kéz!”, „gyerünk, lányok”! Milyen egy ilyen csapatban játszani, mi a következő lépés?
Igen, a csapatot motiválni kell! Szeretek a csapatban játszani, több osztálytársam is tagja, így még könnyebb az együttműködés. A következő lépés az országos diákolimpia, amely március végén Miskolcon lesz. Edzéseink számát megnöveltük, tudjuk, hogy itt keményebb ellenfelekre kell számítani. Innen is köszönet Karskó tanár úrnak és a szurkolóinknak!
Mi a véleményed Áfra tanár úrról?
Szeretem az óráit, mostanában már akkor is napi három van belőle, amikor alapvetően egy sem. A 45 percek jó hangulatban telnek, veszi a poént. Az évek során volt alkalmunk a tanórán kívül is más projecten dolgozni, pl. részt vettünk három osztálytársammal egy online demokrácia activityn, ahol ő volt a csapat mentora. A közös munka élvezetesen telt, jól tudtunk együtt dolgozni, s végül előkelő helyezést értünk el.
Hol fogsz tovább tanulni?
Tanulmányaimat a műegyetemen, a műszaki menedzser szakon szeretném folytatni.


Áfra Sándor tanár úr, igazgatóhelyettes

Szeret ebben az iskolában tanítani?
Igen, a második otthonomnak érzem.
Szereti a korona-fillér nevű játékot?
Szeretem, mert így a diák a felelősség áthárítás módszerét kevésbé tudja érvényesíteni! Az elégtelen osztályzatnak az oka nem a tanár ”pikkelése” lesz, csak saját magát hibáztathatja a tanuló a nem kívánt eredményért.
Általános iskolába Derecskére (Debrecen mellett) járt. Hogy került onnan Budakeszire?
Véletlenül! Az egyik egyetemista csoporttársam sikeresen pályázott a Budakeszi Gimnázium tanári állására, de a tanévkezdés előtt meggondolta magát, és másik intézménybe ment dolgozni. Én ugrottam be a helyére, és itt ragadtam.
Hol járt legmesszebb Budakeszitől?
A mexikói –amerikai határnál fekvő Tijuanaban és Kínában, Csungcsing városában.
Tudjuk, hogy régebben Budakeszi város egyik képviselője volt. Ha felajánlanának Önnek Budakeszi polgármesteri állását, elcserélné a mostanira?
A suszter maradjon a kaptafánál.
Mivel tölti a szabadidejét?
Szeretek sportolni (úszni, focizni), moziba járni. Utoljára a Wiphlash címú filmet láttam, ajánlom minden középiskolás diáknak a megtekintését. Nyáron több idő jut olvasásra, utazgatásra. Utóbbi években a balkáni országok felfedezésén szorgoskodtam. Tudom, hogy nem sikk ezekben az országokban utazgatni, de fantasztikus természeti, történelmi, kulturális értékeket fedezhetünk fel Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Montenegróban. Szeretnék Albániába eljutni, de a közbiztonság állapota miatt kétséges az utazás. A televízióban a Real Madrid meccseit nézem, drukkolok a csapatnak, és ezzel felbosszantom a Barcelonának szurkoló diákokat.
Van olyan külföldi ország, ahol huzamosabb ideig tudna élni?
Egyikben sem. Három hét után a világ legszebb tájairól is hazahúz a szívem! A honvágy nagyúr!
Melyik néhány év az, amelyre legszívesebben gondol vissza?
Az egyetemi évek számomra a legemlékezetesebbek, legszívesebben azokra az órákra, percekre emlékezem vissza. Szabadok voltunk, fiatalok, és az egzisztenciális kényszer sem szorított sarokba.
Mit gondol Berecz Natáliáról?
Okos, szorgalmas, remek szervezőképességgel megáldott és magasan fejlett kritikai érzékkel rendelkező diáklány.

 


Készítette: Laky Balázs


STARTLAP

Tanár nézhet így
Az ötös érettségikre
Amikor megérti

Hogy öt év munkája
Mégsem volt hasztalan

Laky Balázs

Eladó nézhet így 
a feldúlt boltra
amikor megérti

mégsem lesz
nagyobb a forgalma

Kaulics Krisztina

Farmer nézhet így
A jó termésre
Amikor megérti

Hogy a felnőtt fia
Már nem lesz többé gyerek...

Szűcs Tamás

Tanár nézhet így
diákjaira
amikor megérti,
hogy milyen szépen beérett
munkájának gyümölcse

Balogh Tamás

Anya nézhet így
a rongyos ciróra
amikor megérti

hogy gyermekei 
felnőttek már

Obornyák Klaudia

A Festő nézhet így 
a festett vászonra
amikor megérti

mit is jelent mindez neki.

Kiss Virág

Anya nézhet így
az üres szobára
amikor megérti

hogy gyermeke többé
nem tér vissza már

Püsök Cintia

Tanuló nézhet így
a fizika dolgozatára
amikor megérti,
hogy az első oldalon kívül
volt második is.

Sproch Péter

Az órásbolt eladója nézhet így
a másodpercmutatókra
mikor megérti,
hogy az időt
nem lehet lelassítani.

Németh Barbara

A pék nézhet így
A kalácsra amikor megérti,
Bizony a leveles tészta 

Kalácsnak nem való.

Rimóczi Tamás

 

 

 

 

2015. április

startlap

ajánló

holt költők társasága

aktuális

a közösségi szolgálatról
diákolimpia a neten
kreatív írás
szükség van rátok!
te is szemét vagy?
toborzás a toborzó jelenethez

ez a te lapod

a természetfotózásról
bossaball
cigányság kicsit másképp

galéria

miénk itt a tér

a 29-es terem

névjegy

névjegy

...s írtam...

fekete-fehér

úton-útfélen

utazás a haza szemszögéből

süti beállítások módosítása