Kreatív írás

Szakkörök: Amikor tanárnő fölajánlotta ezt a lehetőséget, én személy szerint egy kicsit különlegesebbnek éreztem magam a szokottnál, ugyanis már régóta írogatok, és mindig is nagy befolyással rendelkezett az életemre az írás. Az első szakkörön nagyon meg voltam szeppenve, még úgy is, hogy volt itt olyan ember, akit már rég vagy régebbről ismerek, de aztán megismertem a többieket, és minden aggodalmam a semmibe foszlott. A társaság tehetségesebbnél - tehetségesebb emberekből áll. Néha meg is szoktam azon lepődni, hogy annak ellenére, hogy sokan idegenek vagyunk egymás számára, mégis milyen jól tudunk együttműködni. Persze ilyenkor mindig arra gondolok, hogy bár nem ismerjük egymást, az nem azt jelenti, hogy nincsenek bennünk közös dolgok, elsőnek itt van mindjárt az írás és az írás szeretete. De ezenkívül még sok-sok más. A szakkörök gyakran nevetésbe fulladtak, így nagyon szívesen jöttem. A legkedvesebb emlékem, mikor kommentálni kellett a fényképeket az NSJG honlapjáról, hát az valami fenomenális volt. De ennél még sokkal jobb és számomra viccesebbnek mondható dolgok történtek a hétvégén, amit Esztergomban töltöttünk.
Hétvége: Egy rövid buszút után meg érkeztünk a szállásra, ahonnan egy rövid pihenőt követően felmentünk az Arany-hegyre, ami felért egy jó kis tornaórával, de a látványért megérte. Este pedig átmentünk Szlovákiába a Mária Valéria hídon, a sok fény az éjszakában, az esztergomi bazilika kivilágítva, a finom szlovák kofola, mind-mind örök emlék lesz. A nap fénypontja mégis a keresztből-egyenesbe játék volt, ami sokaknak nagy fejtörést okozott. Reggel kómás fejjel levánszorogva fiúk nagyon örültek a kiadós reggelinek. Utána egy kis írás következett, majd egy Duna-parti séta. Ebéd után egy újabb érdekes feladat következett, ún. rapidrandi, ahol egy kicsit közelebbről megismertük egymást. Egy kis írás, majd vacsora. Aztán felsétáltunk a bazilikához, hogy közelebbről is megcsodáljuk. Hazatérve ismét játszottunk. Ez után kipurcanva bedőltünk az ágyba. A mai nap az utolsó, amit itt töltünk. Szerintem sokan sok szép emlékkel fogunk hazamenni. A hétvége alatt megtanultam, hogy az írás olykor nehéz, hisz gyakran az embernek nincs ihlete, de végül is a végeredmény a fontos, nem pedig az odavezető út.
„A művész semmit nem ér tehetség nélkül, de a tehetség semmit nem ér munka nélkül.”
- Émile Zola

Kiss Virág